Az európai képesítési keretrendszer

Az EU által kidolgozott Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) rendeltetése, hogy az egyes országokban megszerzett képesítésekről átlátható képet kapjunk, és könnyebben össze lehessen őket egymással hasonlítani. Egy olyan megfeleltetési eszköz, amely a tanulók és munkavállalók határokon átívelő mobilitását hivatott támogatni, valamint segít előrelendíteni az Európán belüli pályaválasztást és továbbtanulást.

Miről van szó pontosan?

Az EKKR olyan eszköz, amellyel a különböző országok képesítési keretrendszerei egymásnak megfeleltethetők. A képesítéseket nyolc szintbe sorolja, a tanulási kimenetek alapján. A keretrendszer javítja a képesítések átláthatóságát, összehasonlíthatóságát és hordozhatóságát, és lehetővé teszi a különböző országokban és intézményekben szerzett képesítések összehasonlítását.

Az EKKR valamennyi képesítéstípust és -szintet lefed. Az osztályozás a tanulási kimeneteken alapul, azaz hogy mit tud, mit ért és mire képes az adott képesítéssel rendelkező egyén (1-es szint: legalacsonyabb szintű képesítés, 8-as szint: legmagasabb szintű képesítés). Az EKKR szorosan kapcsolódik az országos képesítési keretrendszerekhez, így az Európában megszerezhető képesítéstípusokat és -szinteket mind lefedi. Ez utóbbiak egyre szélesebb körben hozzáférhetők, adatbázisokon keresztül.>

Az EU 2008-ban hozta létre, majd 2017-ben dolgozta át az EKKR-t. Az átdolgozás során megmaradtak az egy évtizeddel korábban elfogadott főbb célok, vagyis az átláthatóság és a kölcsönös bizalom az európai képesítések tekintetében. A tagállamok elkötelezték magukat, hogy továbbfejlesztik az EKKR-t. A cél a hatékonyság növelése, azaz hogy a munkaadók, a munkavállalók és a tanulók még könnyebben átláthassák az országos és a nemzetközi (uniós és nem uniós) képesítéseket.

Mely országok vesznek részt?

Az EU tagállamain kívül 11 másik ország is dolgozik az EKKR végrehajtásán, ezek: Izland, Liechtenstein, Norvégia (az Európai Gazdasági Térség nem uniós országai), Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország (tagjelölt országok), Bosznia-Hercegovina, Koszovó** (potenciális tagjelöltek) és Svájc.

Kik támogatják még az EKKR-t?

Az EKKR tanácsadó csoportja, amely 2008-ban jött létre, központi vitafórumként működik a Bizottság, a tagállamok, valamint az oktatás, a képzés, a foglalkoztatás és a civil társadalom területén működő érintettek között. A csoport feladata, hogy biztosítsa a megfeleltetési folyamat általános következetességét, valamint előmozdítsa a folyamat átláthatóságát és az abba fektetett bizalmat. Az EKKR tanácsadó csoportjának üléseiről készült jegyzőkönyvek és a kapcsolódó dokumentumok a bizottsági szakértői csoportok nyilvántartásának weboldalán olvashatók.

Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) fontos szerepet játszik az EKKR végrehajtásának támogatásában.

Az ENIC-NARIC hálózat nemzeti központok hálózata, amelyet azért hoztak létre, hogy közvetlen támogatást nyújtson az intézményeknek és polgároknak a felsőoktatási képesítések elismerésében.

Az EKKR együttműködik más, európai és nemzetközi eszközökkel a képesítések elismerésének elősegítésében.

A felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló, 2018. november 26-i tanácsi ajánlás szerint az EKKR hozzájárul az átláthatóság javításához és a különböző országok oktatási és képzési rendszerei közötti bizalom kiépítéséhez.
A 2005/36/EK irányelv az uniós szakmai képesítések elismeréséről szól, és lehetővé teszi, hogy adott szakmai képesítésekkel rendelkező személyek külföldön gyakorolhassák szakmájukat, valamint ott szolgáltatásokat nyújtsanak;
A lisszaboni elismerési egyezmény az UNESCO és az Európa Tanács által kidolgozott nemzetközi egyezmény, amely lehetővé teszi a felsőfokú képesítések elismerését az európai régióban és azon kívül;
Az EKKR összhangban áll az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerével és annak ciklusleírásaival. A keretrendszert 2005-ben a kormányközi bolognai folyamat keretében elfogadták a részt vevő országok oktatási miniszterei.

Mi az a megfeleltetési folyamat?

Az EKKR-ről szóló ajánlás felhívja a tagállamokat, hogy egyértelműen és átláthatóan feleltessék meg országos képesítési keretrendszereiket az EKKR nyolc szintjével. A tagállamoknak adott esetben felül kell vizsgálniuk és frissíteniük kell az országos és az európai képesítési keretrendszerek közötti megfeleltetést.

Minden, a saját képesítési szintjeit az EKKR-nek megfeleltetni kívánó országnak részletes megfeleltetési jelentést kell benyújtania, amelynek teljesítenie kell az átdolgozott EKKR-ajánlás III. mellékletében elfogadott 10 megfeleltetési kritériumot. Az országos megfeleltetési jelentéseket (ha teljesülnek a megfeleltetési kritériumok) az EKKR tanácsadó csoportnak jóvá kell hagynia.

Az országos keretrendszerek és az EKKR közötti megfeleltetés megtörténte után az újonnan kibocsátott képesítéseknek (oklevelek, diplomák, bizonyítványkiegészítés, oklevélmelléklet stb.) és/vagy képesítési adatbázisoknak egyértelműen hivatkozniuk kell az EKKR és az országos keretrendszer megfelelő szintjére.